Autók a Szovjetunióból

Cárok és diktátorok határozták meg a birodalmak sorsát és közlekedését: II. Miklós uralkodása idején Oroszországban mostohagyerek volt az automobil, melynek tömeges elterjedésre évtizedeket kellett várni, de később sem ment könnyen. A keménykezű irányításnak nemcsak a tömeggyártás, de sok műszaki értelmiségi és persze találmány is áldozatul esett, pedig a Szovjetunióban is ezernyi tehetséges mérnök álmodozott, mi több, tervezett autókat. Ezek közül azonban nem mindig a legjobb és legkorszerűbb valósult meg.

Sztálin például nemcsak a pártot és hadsereget vezette, de keményen beleszólt a járműipari fejlesztésekbe is, ráadásul nagyon konzervatív volt, és félelmükben tanácsadói még csak ajánlani sem mertek divatos formájú korszerű konstrukciót. Pedig azokból is volt bőven, igaz, némelyikből egyetlen darab készült, de sokról csak papírterv született, és megmaradt a rajzasztalon.

Egyedi prototípusok és a többszázezres sorozatok fémjelzik a szovjet autógyártást, mely kiszolgált egy világháborút, élvezte a központi tervgazdálkodás előnyeit és hátrányait is, de kétségtelenül kivételes és gazdag része a világ járműtörténetének. Ezt mutatja be Andy Thompson könyve, az Autók a Szovjetunióból (eredeti kiadó: Haynes).

A szovjet járműipar krónikája mellett igazi autókülönlegességekkel ismerkedhet meg az Olvasó, aki talán először ebben a könyvben mélyedhet el pontosan a GAZ, ZIL, ZISZ, meg a többi modell betű- és számmisztikájában. Nem kevésbé izgalmas megtudni, hogy a piacgazdaságot elvető kommunizmusban más ágazatokat megelőzve a járműiparban, egészen pontosan a KIM gyárban már 1937-ben bevezették a teljesítménybérezést. Igaz, a módszer előnyeiről és hátrányairól, a szocialista társadalommal való összeférhetőségéről szóló vitának volt kockázata. Nem volt ajánlatos vitatkozni Sztálinnal 1940 augusztusában, amikor az éppen elkészült prototípusokat kritizálta: nehezményezte, hogy a KIM csak kétajtós, és nem tetszettek neki a régi stílusú első sárvédőre szerelt, különálló fényszórók sem. A gyár sietve megtervezett egy továbbfejlesztett változatot, a pártfőtitkár kritikai megjegyzéseit szem előtt tartva, ami akkoriban igen bölcs döntésnek bizonyult. A KIM később Moszkvicsként vált híressé. Ritka fotók és hiteles történetek százai gazdagítják a Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. gondozásában megjelent könyvet.